Bősz Adrián Báta Cuvée 2006

Úgy tűnik, hogy a rossz borok mostanában elkerülnek (najó, ez nem teljesen igaz, de mindent nem írok meg). Persze igazán rizikósat ritkán választok, mint már mondtam, keveset kóstolok ahhoz, hogy minden beleférjen.
Adrián boraival a szekszárdi kóstolón találkoztam először, a rajnaija élmény volt, és a menoir mellett a báta cuvée is kellemes élményket idéz bennem, szóval itt volt az ideje felfrissíteni az akkori emlékeket. Fiatal borászról van szó, ha jól tudom főállásban Bodriéknál borász, a saját pince ennek megfelelően nem fővágány. A saját terület sem túl sok még, de mint Adrián említette egy jó barátjától vásárol szőlőt, akiben megbízik. Kívánom, hogy hamarosan újabb saját területek és fajták kerüljenek Adriánhoz, mert kíváncsivá tett eddigi boraival.

A címke egy akvarell kép a bátai római katolikus templomról, a lilás háttér jól illik a bor színéhez, ez a fajta tisztelgés a település előtt pedig nagyon szimpatikus. A tipográfiával már van egy kis bajom, szerintem az egyes elemek súlya igencsak eltúlzott, de nem kukacoskodok, ennél sokkal rosszabb címkével is lehet bort eladni!

Bontás után kicsit visszafogott az illat, a pirosbogyósok élükön a ribizlivel csak lassan jönnek, a tipikus "szekszárdi" illat is megvan, elsőre talán a kékfrankos a legrősebb, de később előkerül kékoportó és a kadarka is. Fürgén mozog a pohárban, hamar szájba kerül. Kicsit talán savhangsúlyosabb, mint a mai divat kívánná, de egyensúlyban van a tanninokkal és a gyümölcsökkel, amit az illata is ígért. Kitűnő kisérője volt egy kolbászos, ajváros, gombás tepsis krumplinak, majd az este további részének. 5 pontra jó volt, szerintem több már nem lesz, várom a következő évjáratot!
Gyakorlatilag ugyanazt az élményt adta, mint a korábban kóstolt menoir, egy kedves este, egy künnyű vörössel, jól esik ez a sok tannin- és alkoholbomba között!

Bátáról nem találtam rendes képet, így csak remélem, hogy a képen lévő hölgyek között volt egy vörös is ;) a kép innen származik.