Sopron színei
2010. január 27. írta: metszo_ollo

Sopron színei

Úgy alakult, hogy az idei első nagyobb baráti kóstolónkat eltoltuk pár héttel. Persze azonnal került pótkóstoló, többen is kíváncsiak voltunk Sopronra, így mindenki bedobott egy palack sopronit és máris megvolt a móka. Töltl, Jandl, Weninger, Pfneiszl, Ráspi, Luka és Ákos. Jó kis ízelítő a borvidékről, lássuk mi sült ki belőle!

A Töltl Pinot Blanc (2008) nyitotta a sort, illatban kicsit visszafogottabb, friss bor, ami ízben ropogós gyümölcsökkel hódított, mindenképpen jó kezdés, megjegyeztük, én szívesen iszom majd máskor is. 5 ponty
Ezután egy kakukktojás jött, átvezetésként a korábban megírt rokoni házasítást kóstoltuk Szekszárdról, kíváncsi voltam, hogy mit szólnak hozzá a többiek. Én továbbra is 4 pont körülire tartom, de volt a társaságban hármas és ötös vélemény is.
A Ráspi-féle Kopárral (2007) szemben komolyak voltak elvárásaink, már az elnevezés is pimasz. kékfrankos, zweigelt, cabernet sauvignon házasítása a bor, illatban intenzív gyümölcsösség, meggy, az első korty után többen szuper bornak kiáltották ki, ám a későbbi kortyok valahogy üresebbek. Ezzel együtt az árát vastagon megéri, egy jó kövér ötöst is kap és benevezem a mindennapi vörös kategóriába Légli Géza Birtokvöröse és Bolyki Indián nyara mellé.
Felfelé ívelt a kóstoló, amit a Jandl Missió Kékfrankója 2007-ből csak tovább erősített. Talán itt tapasztaltuk meg igazán a soproni ízeket, kis mineralitás, némi só, intenzív pirosbogyós gyümölcsök. Elképesztően komplex a maga kategóriájában, visszakóstolva pedig csak szépült. Erős ötös ez is!
Én leginkább Luka Enikő 2007-es kékfrankosát vártam a sorból, mert eddig nem volt hozzá szerencsém és nem is okozott csalódást! Már illatában is csábított, kis rumos meggy a gyümölcsösség mellett, majd ezeket ízben is hozta. Női kedvességgel, bájjal teli bor, ami sajnos árának köszönhetően, nem valószínű, hogy gyakori kóstolóvendég lesz, de a 6 pontot könnyedén kiérdemelte.
Eddig a pontig izgalmas, jó borokat kóstoltunk, amit a következő kettőről nem mondhattunk el. A témánkat nagyban annak köszönhettük, hogy sokat olvastunk mostanában a Pfneiszl kékfrankosról 2007-ből. Sparkelinájukat kimondottan szeretem, a CabSav masszív nagyvad, így hasonló jókat vártunk ettől a bortól is. Illatban is zárkózottabb, hordóhangsúlyos kicsit. Szájba véve karcol kicsit, a savak nem túl barátságosak, háttérben a gyümölcsök. Három és négy között volt, az előzményeknek köszönheti a gyenge négyesem.
Az Ákos pincéről is jókat hallottam csak eddig, bár az általam kóstolt Merlot-juk nem tetszett, de azt gondoltam, biztos bennem a hiba. A 2007-es zweigelt izgalmasnak ígérkezett, ráadásul barrikolt változatban került elénk. Tanultuk, hogy mindent nem szabad barrikba rakni, de ennyire szemléletesen a hátrányt még nem tapasztalta. Hiába szellőzött két órát, az illatot és ízt is a hordó uralta, szinte élvezhetetlen mértékben. Másnapra sem lett szebb, 2 pontos átlagával majdnem hazavágta a kóstolót.
Biztosra kellett tehát menni, ezért kibontottuk még a Weninger Sopront (2007) is, ami mostanság gyakori vendég nálunk köszönhetően a jó bort támogató kedvező árnak. Most sem okozott csalódást a syrah-merlot küvé, csupagyümölcs, fűszeres, üde, nagyon barátságos borral búcsúztunk az estétől, a vastag öt pont kijár neki!
Bár megismerni esélyünk sem volt a borvidéket, de arra nagyon jó volt az este, hogy felkeltse az érdeklődésünket és elkezdjünk tervezgetni egy soproni kirándulást!

a kép a www.soproniborvidek.hu oldalról érkezett.

A bejegyzés trackback címe:

https://hozamkorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr231706674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása