Borvidék félmaraton felkészülés, 3. rész
Szekszárdon jártunk hétvégén, hogy végignézzük a futóverseny tervezett útvonalát, mert síkvidéki futó vagyok, akármennyit edzek, az emelkedő és a lejtő csak újdonság marad, ha nem számítom ide a Margit-sziget bejáróját.
Ha már így alakult, gondoltam futok is egyet és Vikával, a helyi emberrel elindultunk vasárnap reggel edzeni. Szép komótosan felfutottunk a Kálváriára, ami már komoly szuszogást eredményezett, ott kicsit kifújtuk magunkat, nyújtottunk és leereszkedtünk a domb lábához is, majd próbaként vissza is. Ekkor már jól láttam, hogy sokkal komolyabb feladat lesz ez a verseny, mint azt elsőre gondoltam! Innentől egydül futottam tovább és első felindulásból úgy döntöttem, hogy megnézem milyen a kilátás a Heimann birtokról, irány a Csacska-szurdik! Kemény, nagyon kemény! Igyekeztem a lehető legtöbb emelkedőt beikatatni az útvonalamba, hogy nem érjen meglepetés a versenyen és a végére kezdtem lassan megszokni. Másfél órát futottam végül, ezalatt 16,5 km fogyott el, ami nem egy eszement tempó. A környezet már most is nagyon szép, a következő két hétben ez még változik is, szóval klassz versenynek nézünk elébe!
Délután azután a teljes távot is végigjártuk, ezúttal már autóval, lesznek kritikus pontok, az Iván-völgyi lefele, a Porkoláb völgy és a kétszeri Kálváriára felfele biztos nehéz lesz, ráadásul oda kell nagyon figyelni hova lép az ember, mert a szurdikok nem patyolattiszták! Viszont az utolsó 5 km már végig kellemes lejtmenet, talán ott sikerül majd kicsit regenerálódni, hogy a célba jó formában érkezzünk! Rekordot nem itt fogunk dönteni, de ez most egyikünket sem bántja!