Galántai Kövidinka 2010

Alföldi gyerek lennék, még ha tudom is, hogy nem feltétlenül a klasszis borok szülőhelye, akkor is kutatom, keresem a jó borokat az ország legnagyobb borvidékéről. Lassan illene már szétnézni Csongrádon újra, meglátogatni Bodor Lacit, új ruhát kaptak a borai, illene letesztelni őket. Persze az Alföld másik vége, Soltvadkert környéke még több meglepetést rejt: a mostani bort Szegeden, a Filoxérában ajánlották nekem jó szívvel és mivel kevés kövidinkát kóstolok, így kaptam az alkalmon.
A kövidinka nem feltétlenül tartozik a legnagyobb bort adók közé, mégis kíváncsi voltam, hogy a borvidék és fajta okozta kettős emberhátrányból meddig jut el.
Kitöltve kicsit visszafogott az illata, de azért egész hamar előbújnak a mezei virágos, citrusos jegyek, kimondottan izgalmas. Közepesnél kicsit karcsúbb test, sima felületű, kerek korty, vitális savak, gyümölcsösség citrusokkal, friss almával, majd a lecsengésben némi fanyarság, ami egész izgalmas! A fajta inkább savszegénységéről híres, talán pont a 2010-es év savai teszik ilyen élővé, de ez a bor olyan friss és üde, hogy pillanatok alatt levesz a lábamról. Már izzítanám is a faszenet a grillezéshez, sajnos erre még pár hónapot várnom kell. A bornak járó 5 pontra viszont nem és ebben csak egy egész pici elfogultság van...

A kép ezúttal innen van.