Olvastam korábban sok jót Eszterbauerék borairól, de először a szekszárdi pincék idei bemutatkozásakor a Petőfi Irodami Múzeumban sikerült megkóstolni. Ott, akkor, sok-sok nagyszerű bor mellett (és után) igazán emlékezetes színfoltként maradt meg. Nosza be is szerezetem két palackkal Szekszárdról.

Vidám kis poharazgatás második áldozataként kóstoltuk meg most egy Heimann Viognier után. Szerencsére hozta azt a színvonalat, amit a korábban kóstolt 2008-as! Nagyon szakszerűtlenül egyikünk sem jegyzetelt, így azután az a palack pont arra a sorsra jutott, amire szánták: baráti beszélgetés tökéletes kísérője, szívesen ittuk volna még tovább!

Legközelebb a szerdai kóstolóra próbálok egy újabb üveggel szerezni, hogy másokkal is megosszuk az élményt!

Ja, a lényeg: nekünk most ez 6 pont volt. És nem a soványabbik fajtából!