Valahogy eddig nem igazán jöttünk össze. Pedig alkalom lett volna rá, még azt sem lehet mondani, hogy kerültem volna, sőt olyanokat is kóstoltam, amit szívesen megittam más alkalommal is. Mégsem jutottam arra a szintre, hogy igazán összebarátkozzak a fajtával. Sokszor zavart a fülledtsége, jópár borász annyira siet a cash-flow portugieserével, hogy szinte ihatatlan lesz a végeredmény, nameg ha lágyabbak a savai, akkor egész lapos tud lenni.

Pont ezek miatt nem tartom könnyű műfajnak, nem könnyű egy alacsony presztizsű fajtából úgy készíteni vörösbort, hogy az egyensúly mellett könnyed is maradjon. Kész szerencse, hogy a múlt héten Pécsett alkalmam nyílt kicsit jobban megismerni őkékoportóságát, az első alkalommal megrendezett Portugieser du Monde bírálásában segédkeztem, majd a másnapi díjkiosztón a többi bort is megkóstoltam.
Ha abból indulok ki, hogy a Pannon Top 25 milyen komoly versennyé nőtte ki magát, akkor szerencsés fajta a portugieser, hogy a Pécsi Borozósok őt választották, mert szándékuk szerint pár éven belül még komolyabb nemzetközi mezőnnyel találkozunk majd, ami csak javíthat a fajta megítélésén.
Jópárat megkóstoltam, némelyiket vakon is, valahogy úgy alakult, hogy több izgalmat találtam a nem aktuális évjáratokban, de a "primőrök" is rácáfoltak félelmeimre, technológiailag teljesen rendben voltak, frissek, lendületesek, tényleg csak apróbb dolgokat lehet hiányolni. Nagyon tetszett a győztes Ruppert-féle, finom grillázsos-karamelles, lédús meggyel. Bár komoly szerkezetről nem beszélhetünk, minden a helyén van benne, veszélyesen itatja magát, igazi társasági bor. A legemlékezetesebb pont a champion volt számomra, Wassmannék 2011-esében megtaláltam a fajta számomra legizgalmasabb arcát, egészen szép savak mellett is hozza az érett gyűmölcsöket és fűszereket, többen is elismerően bólintottunk a kóstolásakor.
Egyetlen kritikám a közönség felé van csak, pontosabban a kóstolóról hiányzó közönség felé, a rendezvény színvonalához képest igazán nem volt nagy tömeg, de könnyen lehet, hogy az első igazi tavaszi hétvégének tudható be a távolmaradás. Ha nem is kerültünk bensőséges viszonyba, mindenképpen sokat változott a fajta megítélése a szememben, kíváncsian várom az újabb találkozásainkat!