Keresztesborok
2010. december 19. írta: metszo_ollo

Keresztesborok

Nem úgy sikerült pár kóstoló az elmúlt hetekben-hónapokban, ahogy azt vártam, ezért kimondottan megörültem a Zwack Opennek, ami lehet, hogy csak tíz borász kínálatával csábított, de azok igen érdekesek voltak.
Nem haboztunk, Oszival regisztráltunk és hétfőn kora délután belevágtunk a kóstolásba.
Mivel átlátható mennyiségű borról volt szó és a résztvevők száma is megengedte, ezért előbb a fehéreket néztük végig. Bár sok tétel után csettintettem, azért inkább csak a legemlékezetesebb tételeket emelem ki most. Rókusfalvyékról mostanában több írás is született, nekem leginkább forgalomba nem kerülő 2009-es zöldveltelini tetszett, telt, kicsit füves, a gyümölcsösség mellett már-már osztrákokra emlékeztető savszerkezettel bír, sajnos nem lesz rá módom, hogy visszakóstoljam, de a pirospontot megkapja (átváltva kövér hatos). A híres sauvignon blanc egy picit lemaradt most, bár minden megvan benne, amit a fajtától elvárok, mégis kicsit lomhának éreztem és a részben újhordós érlelés is zavart, persze egy ötös szintet simán hozna.
A Dobogótól keveset kóstoltunk eddig, próbáltunk ezen változtatni, a 2009-es alapfurmint is tetszett, bár még csikó, de a 2008-as Betsek igazi nagyágyú, annyira elvarázsolt aszaltgyümölcsös-mézes ízével és kerekségével, hogy akár a hetest is megelőlegezném neki, persze egy kontrollkóstolás jól jönne!
A Somlói Apátsági Pince az egyik legaktívabban kommunikáló pince az interneten, nagyon sok bejegyzésnél kifejti véleményét BZoltán, amiből egy sajátos módon építkező és a minőségben megalkuvást nem tűrő borász és pince képe rajzolódik ki. Ezek után nem volt meglepetés, hogy szinte minden boruk nagyon szép volt, ha mégis ki kellene emelnem valamelyiket, akkor az egyrészről a 2009-es hárslevelű lenne, ami teljesen levett a lábamról: vibráló illat, aszalt sárgabarack és teásság, ezek mögött pedig az ásványosság fűszerez, a savak pedig életerejük teljében, repítik a krémes kortyot.
Másrészről nagyon komoly élmény volt a szintén 2009-es juhfark is, 20 gramnyi maradékcukra alig észrevehető, savai annyira szépen ellenpontozzák, az aszalt gyümölcsök és a bor eleganciája pedig lenyűgöző, akkora egyensúly van a borban, amit egy teherautó sem tudna felbillenteni. Mindkét bort 7-8 pont környékére tenném, az én szájízemnek ezek a legizgalmasabb, legtetszőbb somlói borok!
Ezek után fordult vörösbe a kóstoló, Légli Gézával nyitottunk, a 2009-es pinot válogatás első szippantásra elvarázsolt, tökéletes pinot-illat cseresznyével-málnával, hattérben csipetnyi gombával, ízben is hozza a kötelezőt: a csersznye és málna mellé arányos test jár, hosszú utóíz: szerettem nagyon! Nem gondoltam, hogy meglepetést okoz majd a merlot válogatás 2008-ból, de rendesen padlóztam, szerintem Géza legjobb vöröse ez, pedig komoly a mezőny! Csokoládés-fűszeres illat elsőre, szeder, meggy és áfonya másodikra, krémesen sűrű korty, érett tanninok, kicsit hosszab lehetne, talán ez az egyetlen hibája, masszív hetest érdemel!
Bolyki János mindhárom vörösborát szerettük, mégis az Indián nyarat emelem ki, mert ilyen ár-érték arányú borokra lenne szükség, nagyon jó inni és sok más borral ellentétben ezt lehet is, masszív hatos!
Év borásza nem lett Vida Péter, de vétek lenne a borait kihagyni, nem is hagytuk! Az Estve is a mindennapi házasítás kategóriában állt rajthoz, nem eredménytelenül, de a 2006-os Altiora fejhosszal legyőzte. Kékfrankos és Cabernet Franc házasságából elegáns, de lendületes bor született, telt, koncentrált bor, szép állapotban van, erős hatos!
Szecskő Tamás Rubintosa (2008) ezúttal jobban tetszett, mint a fehérei, fűszeressége és egyenessége emelte ki, könnyed vörös, tanninja alig, ára miatt nem lesz közönségsiker, bár akkora mennyiség sincsen belőle. Mindenesetre jó irány, ilyen stílusú vörösboros jól állnak a Mátrának, remélem másnál is felbukkan majd a fajta!
Az édesek maradtak a végére, tetszett a Mylitta és a 6 puttonyos Aszú 2005-ből is, de a koronát a friss natúr eszencia két cseppje tette fel az estére, hatalmas élmény volt az a két igencsak koncentrált csepp, csupagyümölcs, az aszaltakból!
Jól megszervezett, létszámában is eltalált profi kóstoló volt, remek borokkal és a "kísérőprogram" sajtokról, sonkákról sem feledkezhetünk meg: simán hozták a kínált borok színvonalát és segítették az elfáradt ízlelőbimbók regenerálódását!

A kép, a kóstoló helyszínéül szolgáló Zwack múzeum egy részletét mutatja.

A bejegyzés trackback címe:

https://hozamkorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr442524845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.