A két szekszárdiak
2010. december 02. írta: Oscar Matzerath

A két szekszárdiak

Szekszárd a liebling vörösboros borvidék(ünk)em idehaza. Egy vendégeskedésem alkalmával ezt a két bort bontattam ki a kedves házigazdával, mert egy érdekes kísérletnek tűnt, az egyik kedvenc borom (Diablo) összekóstolása “valami nagyon hasonlóval”. Ráadásul a Chateau Kajmád kínálata kissé kívül esett eddig a látókörömön így érdeklődve vártam a versenyzőjüket.

Chateau Kajmád Szekszárdi Cuvée 2003
Cabernet Sauvignon, Merlot, Kékfrankos
Sötétvörös, közepes testű, nem az agresszíven pohárba kapaszkodós fajta. Illatában erdei gyümölcsök, és egy kis áfonya lekvár. Ízében azonban gyümölcs már nemigen fedezhető fel talán egy kis meggy, inkább a fűszeresség dominál. Az újhordós jegyek jól kivehetők hét év után is, a tannin keményen szárit, sauvignon lehet a házasítás alapja… A korty lecsengése elég fanyar. A korát meghazudtolóan élénk a bor lustaságnak, vagy öregedésnek a jele ebben a palackban nemigen mutatkozik. A tartalom adott, a harmóniát hiányolom, 5 alá.

Tringa Szekszárdi Diablo 2006
Gál Antal az egyik kedvenc borászom Szekszárdon (több is akad ugyanis). Őszinte, közvetlen modora mindig lenyűgöz. A borai amiket ittam, kivétel nélkül vaskos, nagy borok, általában nem behízelgőek, nagyot ütnek, ha nem számít rá az ember, hogy egy nehézsúlyú bokszolóval áll szemben. Mindenesetre összetett, izgalmas, vaskos borok, amik kicsit elütnek a szekszárdi átlag ízvilágtól azzal, hogy nem törleszkednek feltétlenül oly kedvesen.
A Diablo egy kékfrankos, sauvignon, merlot házasítás, akárcsak a Chateau Kajmád Cuvée. Sötétvörös, nagytestű bor. Illata fűszeres, szegfűszeg és szilva. Az íze meggyes, “konyakmeggy”, de harmonikus, tüzes, komoly de nem bántó tanninokkal, szép savakkal, jól érlelhetőnek tűnik. Robosztus nagyon szép bor és már végre jó inni is. Két éve kóstoltam először, azóta többször is, a komplexitásával sikerült ugyan lenyűgöznie, de a brutális mennyiségü tannin és a magas alkohol nem tette bájolgó, könnyen fogyasztható borocskává, szabályosan meg kellett vele küzdeni. Ez szerencsére már nincs így, csúszik is, összeérett jobban az “anyag”. 7 alát érdemel, 2200 Huf körüli beszerzési költsége alapján pedig “legjobb vásár”.

A kép egy részlete az 1818-as Székhely Mailath György féle "Mappa Inclyti Comitatus Tolnensis"-nek.

A bejegyzés trackback címe:

https://hozamkorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr372484555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.