Van programod a következő harminc hétvégére?
2010. szeptember 22. írta: metszo_ollo

Van programod a következő harminc hétvégére?

Mert tudok egy igencsak jó elfoglaltságot, ha kicsit mélyebben is érdekel a bor, a borászat és ami mögötte van. Hamarosan indul ugyanis Budafokon a Soós István Szakközépiskola szervezésében a borász tanfolyam, ahol tavaly Oszi barátommal töltöttük szombatjaink nagy részét, majd a végén egy több napos vizsgahalmaz végén borász oklevelet szereztünk.
Azért azt senki se gondolja, hogy kész borászok lettünk, a tanfolyam sokkal inkább adott útmutatást, tanított meg alapvetéseket és szemléletet. A sok gyakorlati foglalkozás pedig tényleg kincs, a magunkfajta szőlő és pincenélküli mezei érdeklődőnek fogalma sem volt a hordótáncoltatásról vagy ajtózásról, de az egyszerű gumicsöves fejtés sem annyira egyértelmű, mint azt elsőre gondoltuk. Persze a bonyolultabb szűrők vagy a pasztőr már komolyabb tudást és tapasztalatot is igényel, de azzal vígasztaltuk magunkat, hogy ilyen berendezésekre úgysem lesz pénzünk :)
Az elméleti órákon sem unatkoztunk (persze volt olyan, hogy valaki annyira fáradtan jött iskolába, hogy elszundított, de ugye ilyen a legjobb családban is előfordul), a korábbi igazgató úr, Márkus Pál minden alkalommal bőségesen fűszerezte a tananyagot sztorikkal, képtelenség volt nem figyelni, persze ehhez elsőrangú előadói stílusa is jelentősen hozzájárult. A legnagyobb meglepetést mégis a kémia okozta. Illetve a kémiatánar, Bálint Martin. Egyikünk sem találkozott még olyan tanárral, aki ilyen hihetetlen vehemenciával és lelkesedéssel adta át a tananyagot, a mai napig előttem van, ahogy az elektronok és protonok térbeli elhelyezkedését szemlélteti, akkor éppen a saját fejét megjelölve atommagként. Ahogy tavaszodott, úgy lett érdekesebb a gyakorlat is: egyrészt közeledtek a vizsgák, másrészt pedig életre kelt a tangazdaság körüli több hektár szőlő, ami amellett, hogy a metszési gyakorlatunk szenvedő alanya volt, gyönyörű díszletként is szolgált. Szem nem maradt szárazon, ha Földesi Gyula, az iskola jelenlegi direktora tartott nekünk órát: egy igazi standup komikus, szerencsénkre ebbe belefért majd' minden alkalommal pár ismeretlen tétel bírárata is, köztük az igen emlékezetes egeres bor...
A társaság is összekovácsolódott a végére, minden különbségünk ellenére őszinte örömmel koccintottunk az utolsó vizsgák után.
Nagyon sokat tanultunk Oszival, tisztán látjuk, hogy milyen messze még, mikor tényleg borászok leszünk, de az is látszik, hogy a megszerzett ismeretekkel el tudunk indulni egy úton, aminek a végén tudatosan készíthetünk bort és tudjuk, hogy hova nyúljunk, ha elakadunk valahol.

A kép ezúttal sem saját, kedves tankörtársunk, Csilla készítette a tavalyi tanulmányi kiránduláson Pázmándon, amint éppen mindenki átszellemülten hallgatja Kramarics Ernő előadását a borászati gépek vonatkozásában.

A bejegyzés trackback címe:

https://hozamkorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr802312263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.