Milyen a Rajnai?
2010. április 14. írta: metszo_ollo

Milyen a Rajnai?

Amit a rajnairól tudni illik azt mi nem tudjuk, sokat olvastunk róla, kóstoltunk is már jópárat, épp it volt az ideje egy kicsit részletesebb vizsgálatnak alávetni a fajtát. Igyekeztünk begyűjteni minden elérhető képviselőt Wachautól, Móron át a Balatonig, persze szem előtt tartva a társaságunk befogadóképességét. Tizennégy palackot bontottunk az est folyamán, én most inkább csak a számomra emlékezetesebbekről szólnék.

Az első tételt Oszi hozta magával, Danzigból Pest felé Frankfurtban megállt, ha már így tett, akkor vett is egyet Frankfurt város borából, ami történetesen a Hochheimer Hölle dűlőből származott. A jellemző petrolos illat ugyan hiányzott és a test is karcsúbb volt, mégis jó belövőbor volt, friss-fürge, citrusos. 4 pont körül kapott, de majd mindenki szerette.
A Villa Tolnay 2005-öse ugyan eggyel feljebb lépett, mégsem volt számomra igazán emlékezetes, fáradtnak tűnt, különösebb egyéniség nélkül. Az első csettintést Bussay doktor 2008-as tétele váltotta ki belőlem, nem ittam még tőle rosszat, Heimann-szintű egyenletességgel készíti borait. A petrolos illat mellett citrusok; a korty dinamikus, savai markánsak, már megcsillant valami a rajnai izgalmasságából, de kicsit bizonytalan, nálam 6 pont körüli volt, de emlékezetes. A Pannonhalmi Apátság rajnaija a lányok kedvence volt, tényleg barátságos, kerek bor, de valahogy nem ezt a szerepet szánom neki.
Ezután következett viszont az est két legizgalmasabb bora. Tudtuk, hogy Légli Gesztenyés válogatása az egyik legjobb magyar rajnai, ez számomra újra bebizonyosodott. Izgalmas, harmónikus, illatában mézes-ásványossággal, mivel kicsit túlérett alapanyagból készült, kis botritiszesség is megjelenik és természetesen a citrusok. Ízében könnyedség és harmónia, elegáns nagy bor, a savak tartják a versenyt a 16-os alkohollal, csak a legvégén billen meg egy hangyányit, ezért kap tőlem erős hetest és nem jut feljebb.
Ebben a pozitív hangulatban kerül elénk a következő versenyző: Schlumberger L Princes Abbés Riesling 2005. A megosztó. Mert hirtelen eltűnik az az egység, amit a Gesztenyés váltott ki, háromtól hetesig terjednek a pontok, számomra az izgalma és fajtajellegessége emeli ki, nem is értem, hogy másoknak miért nem tetszik, de pont ettől megosztó... Hét pont ez is, de Léglinél halványabb.
A következő Eymann Riesling Classic 2008-ból viszont újra egységbe kovácsol: senki sem rajon érte. Bősz Adrián bora is csalódás nekem most, a korty második felénél megbicsaklik és onnantól szinte üres. Sokkal szebbnek láttam még tavaly nyáron, ezért 5 pontra jó, de a 2007-est már nem veszek, várom a frissebbet.
Bott Frigyes, Nyakas, Maurus, Frittmann, Kartauserhof Wachau Riesling Federspiel Steinriegl még a sorban, de elismerést már csak Szentesi József 2007-es Nadapi tétele váltott ki. Illatában túláradóan gyümölcsös: érett mangó-mandarin-ananász. A maradékcukor édességével a savak nem igazán tudják tartani a lépést, ez picit hiányzik, de így is elegáns, telt a korty, erős hat pontot érdemel és sok figyelmet a következő évjárat, ami állítólag még szebb lehet.
Összességében érdekes este volt, de igazán hiányzott volna még pár Légli kaliberű versenyző, hogy még egyértelműbb legyen számunkra a fajta. Sebaj, így marad még megfejtésre váró titka és ezután a kóstoló után nekem egyértelmű, hogy érdemes kutatni, mert izgalom akad bőven!

A kép igazi rajnai, itt találtam.

A bejegyzés trackback címe:

https://hozamkorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr831920127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.