Csak az íze kedvéért
2010. február 26. írta: metszo_ollo

Csak az íze kedvéért

Baráti borozásra jöttünk össze egyik este Oszinál, témát nem találtunk ki előre, ott választottuk ki a borokat, rendeltünk egy-egy jófajta olasz pizzát, majd leültünk beszélgetni a borok mellé. Úgy alakult, hogy Losonci Bálint két tétele is terítékre került, meg egy általunk ritkábban kóstolt szekszárdi is. Nagyon jót beszélgettünk, ehhez a borok tökéletes társak voltak.

Losonci Úrráteszi Olaszrizling 2008 Gyöngyöspata
Kettőszáz-harminc. Ennyi palack készült összesen ebből a borból, amit a rizling-kóstolónkon már ízleltünk és akkor nagyon tetszett mindannyiunknak, így nem csoda, hogy Oszi felkutatta Danzig minden borosboltját és végül a Borfaluban talált még pár palackkal belőle. Bár tudtuk, hogy mire számíthatunk, mégis nagy örömmel töltött el, amikor poharunkba került: aranysárgán, a tipikus rizling illattal, mandulával, birssel, kis ásvánnyal. Komoly, koncentrált anyag, szájba véve friss, szép savakkal, a gyömölcsök mellett kis vajassággal. Nem is volt kérdés a 7 pont neki, izgatottan várjuk a következő évjáratot!

Losonci Úrráteszi Kékfrankos 2007 Gyöngyöspata
Ha már a Borfaluban volt, Oszi vett egy kékfrankost is a rizling mellé, ugyanabból a dűlőből, emiatt az elvárások is magasról indultak. Színe elég halovány a fajtához képest, piros-rubin közt valahol, nem tűnik túl vastagnak. Visszafogott illattal nyit, később jelenik csak meg a meggy, ennél többet alig mutat. Ízben már közvetlenebb, meggy, ribizli, pici zöldesség, karcsú test és nagyon komoly savtartalom. Igazából talán túl komoly is, mert az egész kortyot uralja és elég hosszan. Engem ez picit zavar, így az árát mellérakva (3800 HUF) már nem tudom jószívvel csak a 4 pontot megadni neki, Oszi viszont a savak nagy barátja, így nála magasabbra jut, simán megadja az ötöst neki.

Chateau Kajmád Cabernet Sauvignon 2007
A Szekszárd Zrt. borait valamiért ritkán isszuk, fenntartásaink vannak a nagy borászati üzemmekel szemben, pedig nem biztos, hogy ennek minden esetben van alapja. Ez a boruk meglepően jól szerepelt a Decanterben, még az általam igencsak kedvelt Eszterbauer Tivaldot is magabiztosan előzte meg, így keltette fel az érdeklődésünket.
Sötét bor, gránátvörösnek mondanám, sűrűn hömpölyög, komoly gallérral jelzi, hogy a beltartalom sem szegényes. Ami elsőként feltűnik, hogy hiányzik a tipikus szekszárdi illat, viszont gyümölcsből igen sok van: meggy, szeder, kis vanília, nagyon jó benyomást keltve. A korty közepéig is ezek dominálnak, kis csokival, fűszerekkel, a 15-ös alkohol édességét kiegészítve, de ott picit megbicsaklik a bor és a tannin kerül előtérbe, ami onnantól kezdve uralja is a terepet. Friss tétel még, a tannin biztosan simul, kedvesebb lesz idővel. Komoly teste van, igazi "nagyboros", de az a kicsi plusz hiányzik ahhoz, hogy igazán emlékezetes lehessen. Mindenesetre 2800 forint körüli árával nagyon jó vásár, különösen, ha elrakjuk pár évre! Bátor 6 pontot kap és kíváncsian várom, hogy milyenné válik pár év alatt.

A kép Losonci Bálint honlapjáról való és az Úrráteszi dűlőt ábrázolja.

A bejegyzés trackback címe:

https://hozamkorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr361792593

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.