Friss morzsák Szekszárdról
2009. szeptember 29. írta: metszo_ollo

Friss morzsák Szekszárdról

Régóta célkeresztben volt a szüreti fesztivál Szekszárdon, de valahogy eddig sosem jött össze a látogatás. Pedig könnyű dolgom lenne, szállás rokoni alapon megoldott, a kóstolnivaló rész pedig közel sem olyan extrémsportos jellegű, mint Csongrádon.
Idén jó korán beírtam a naptáramba a rendezvény időpontját, szerveztem kis kóstolócsapatot is, mert egyedül kóstolni kevésbé jó móka és még a lányok is szerveztek maguknak kirándulásokat, hogy véletlenül se unatkozzanak.
Azt már a várban megtudtuk, hogy Tüske, Bősz Adrián és Merfelsz sem lesz ott, de szerencsére maradt még pár borász így is.
Pénteken elég későn érkeztünk, köszönhetően az M0-ás óriásdugónak, ami miatt a 6-os út kivezetője is állt persze. Ilyenkor szívből tudom gyűlölni Budapestet, nem hagyja, hogy legalább hétvégére megszökhessünk.

Sebaj, érkezés után gyors vacsora és irány a fesztivál! Az elsőre feltűnt, hogy a borászok elég kis helyre vannak bezsúfolva, a tömeg egész hétvégén megnehezítette a dolgunkat, időnként moccanni alig lehetett. Jó lenne, ha jövőre kicsit nagyobb helyet kapna a boros szekció, a hely elég nagy a Béla téren és mégiscsak ez a rendezvény fő iránya, nem a vurstli.

Különösebb cél nélkül indultunk, Szeleshátéknál álltunk meg először, szimpatikusak, újak, jók a borok nagyon, nekem a Pinot Noir most mégsem tetszett igazán. Vesztergombi, a Remete következett, akinek a 2003-as kadarkáját nagyon szerettük a kadarka esten. Egyedi stílusú borokat készít ő, Szekszárdra nem annyira jellemző, férfias, szikár borokat ittunk és közben meggyőződhettünk arról is, hogy a gazda mennyire odafigyel mindenre. Még arra is, ha valaki már igen kapatosan kóstolna. Ekkor kedvesen mondta, hogy nahát fiatalember, ugyan pihenjék már egy kicsit, olyan fáradtnak látszik. Az este legkedvesebb jelenete volt ez, bár lehet, hogy az ismeretlen srác másképp emlékszik erre ;)
Merlot, kékfrankos, cabernet franc került itt a pohárba, kivétel nélkül tesztett mindegyik, még ha nekem már kicsit túl szikár is volt némelyik.

Csak pár métert kellett megtenni Heimannékig, így ők következtek. Mivel idén már elég részletesen végigkóstoltuk a kínálatukat, így most csak egy Jubileum cuvée került a pohárba, "az úgysem kapható csak a pincénél" felkiáltással. Heimann Ágnes szerint egyre szebb ez a házasítás, mi meg abban egyeztünk meg, hogy februárban jobban tetszett. A lányok itt Viognier-t ittak, ami azonnal a kedvencükké is vált.
A Sebestyén pince érdekesnek tűnt, nem is negyon ismerjük a boraikat egy-két kivételtől eltekintve, így a híres Indigó zweigelt következett. Ez az este mélypontja volt nekem, mert erős záptojás szaggal támadott. Biztos nem ilyen minden palack, de hosszú percek múlva is ott volt még a kellemetlen szag. Elég feltűnően szagolgattuk a pult előtt, láttam, hogy észreveszi a tulaj testvére is, mégsem kérdezte meg, hogy van-e esetleg valami bajunk a borral. Tudom, hogy nagy rendezvény, meg sok ember és fárdtak, mégis nagyobb odafigyelést remélnék. Az egyszeri borkedvelő apróságok, személyes szimpátia alapján dönt, ha választ és ezt most Sebestyénék nem vívták ki nálam.

Biztosra kellett mennünk ezután, jöjjön egy igazi nagyvad: Primarius! Nehezen a pulthoz keveredtünk, majd hosszú percekig nem tértünk magunkhoz. Rabul ejtett a bor, ott kevergett a nyelvünkön és teljesen lenyűgözött, hogy milyen összetett. Ebben minden benne volt, ami miatt szeretjük a bort, egészen ki is virultunk és újult lendülettel folytattuk tovább, bár kérdéses volt, hogy mit érdemes egy ilyen tétel után kóstolni.
Márkvárt jött a sorban, én a 2008-as kadarka sillert kóstoltam, egy igazi gyümölcsbomba, egy ezresért komoly bestbuy, ha nyárra bor kell hússütéshez. A többiek bikavére teszteltek, szintén elégedettek voltak.

Eszterbauerék borait nagyon szerettük a Petőfi Irodalmi Múzemban, most is sorra kerültek. Mesterünk cuvée 2007 (cs, cf, merlot) volt az első. Hú, de tetszett, nem véletlenül volt Pannon Bormustra vörös csúcsbora idén! Lelkesen kértük a következő tételt, ami a Tivald névre hallgatott és egy Cabernet Sauvignont takart szintén 2007-ből. Ettől kicsit tartottam, mert általában nem vagyok nagy rajongója; sok a nem tökéletesen érett szőlőből készült bor és, ha a zamatai nem győznek meg, akkor az óriási csersavtartalmat sem tudom elnézni. Na, ez nem ilyen bor! Harmónikus, részletgazdag, testes, gyönyörű! Zamatgazdagságban simán felveszi a versenyt az ausztrálokkal, de izgalomban nagyon lehagyja azokat! Ezt a bort még biztos, hogy sokszor fogom választani!
Ekkor már elég későre járt az idő, így hiába határoztuk el, hogy Dúzsiék borait rendesen végignyálazzuk, áttettük ezt másnapra és hazaindultunk. Szombaton is szép borokat kóstoltunk, de ez már egy következő bejegyzés lesz!

A fotót a pécsi borozóból szereztem.

A bejegyzés trackback címe:

https://hozamkorlat.blog.hu/api/trackback/id/tr121415321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.