Régóta zümmög már a fejemben valami, most viszont egy csúnya eset kapcsán újra felerősödött a hang, nem tartogatom tovább, ki vele!
Óriási divat lett némely borászok részéről belerúgni a borbloggerekbe. "Hiszen ők (a borászok) pénzt és időt nem kímélve készítik a boraikat, mire ezek az online ficsúrok meg lebüdösözik azt. Komolyan már, kik ezek? Valami hülye álnév mögé bújnak, 'oszt onnan köpködik a hülyeséget, mondják meg a frankót. Csinált valamelyik már egyáltalán bort valaha? Majd megtudnák, hogy mi az, ha hordót kéne táncoltatni!"

Sokszor hallottam már ezt az érvelést és szeretném jelezni, hogy bizony sántít a dolog eléggé. A bloggerek általában a saját pénzüket és idejüket (ugye ismerős?) költik borra, megkóstolják, majd megírják a véleményüket. Lehet, hogy az nem pont ugyanaz, mint amit a borász gondol a borról, de egy valós fogyasztói vélemény, ráadásul inkább szakmai, mint a borfesztiválok jégborfüggő közönségéé. Jópár bloggert személyesen ismerek és tudom, hogy komolyan foglalkoznak elméleti és gyakorlati kérdésekkel is, folyamatosan képzik magukat, nem mellesleg rendszeresen kóstolnak a világ minden borvidékéről, akad olyan, aki a hitelesség kedvéért mindezt vakon teszi. Gyanítom, hogy az a pár aktívan maradt blogger nagyságrendekkel több bort kóstol, mint borászaink nagy része, ergo a tapasztalata jelentősebb.


Tény, hogy komoly felelősséget egyetlen online borértő sem vállal, legfeljebb lejáratja magát az olvasói előtt, akik majd onnantól nem olvassák. Nem nagy kockázat, tényleg. Amit veszíthet, az megintcsak az idő és a pénz. Mert a családtól vesz el időt és pénzt olyan tevékenységre, amiből a borásszal ellentétben egyetlen fillért sem profitál, sőt, ha nem vigyáz, még kicsit meg is fenyegetik. Kinek kell ez?

Szerencsére az éremnek van másik oldala is, a borászok jelentős része pontosan tisztában van azzal, hogy a mai magyar bormédiában a valódi tartalom jelentős részét a bloggerek generálják. Kattintani lehet a legszexibb borászlányra is, de az ilyen kattintás nem biztos, hogy akár egyetlen palack bort is elad.

Azok a borászaink, akik fejlődni szeretnének, őszinte véleményre kíváncsiak, meghívnak bloggereket a pincébe, akár bort is küldenek kóstolni, várják a visszajelzést és helyén tudják kezelni akár a kritikát is. Mert senkinek sem célja az, hogy bármelyik bort ok nélkül lehúzzák. A rossz élményeket egyébként sem szívesen publikálja bárki, mert azzal nem jut előre sem a fogyasztó, sem a borász. Márpedig mindenki azt szeretné, ha a magyar bor tényleg olyan lenne, amit büszkén lehet megmutatni a francia, olasz, belga, spanyol barátoknak, amitől egyszercsak szeretnének még többet megismerni ebből a színes és izgalmas országból és a 22 borvidékből. Kincseink ugyanis vannak, Tokajon kívül is, még az Alföldön is. És abban lehet bízni, hogy a mindig új felfedezésre szomjazó online közösség meg fogja találni ezeket a pincéket, mert a nyitottságot még ezek az igazán rosszízű történetek sem tudják elvenni.

A mellékelt képet innen metszettem, az a bácsi biztosan tudja, hogy fordítva ül a lovon.