Idén harmadik alkalommal gyűltek össze Csopakon azok a borászok, akik az olaszrilzing ügyét zászlajukra tűzték. Ha jól tudom, akkor az első évben zárt körben, tavaly valamivel nyitottabban, idén pedig egész nagy felhajtást keltve, igazán nagy körben mutatta be 30 borász a legszebb tételeit. Nem lehetett kérdés, hogy ott a helyem még akkor is, ha a rendezvény Csopakon volt, tehát jóval több időt, szervezést igényelt a részemről is.
Az elmúlt hetekben a csapból is olaszrizling folyt, örömmel nyugtáztam, hogy a résztvevő borászok között több kedvencem is ott van, és bár a balatoni borászok képviselték magukat legnagyobb számban, azért az ország más vidékeiről is voltak kiállítók.
Pazar helyszínek, jó borászok, izgalmas borok, minden adottnak tűnt egy emlékezetes kóstolóhoz. Emlékezetes is volt, de abból a fajtából, amiből az ember csak egyszer kér. Sajnos szombaton úgy tűnt, hogy hiába dolgozott sok ember az olaszrizling sikeréért, egy nagyon fontos dolgot elfelejtettek: jól átgondoltan megszervezni a rendezvényt.
Nagyon részletesen nem mennék bele a hiányosságokba, remélem a szervezők is tisztában vannak ezekkel, de azért az nagyon kellemetlen, mikor a kóstoló zárása előtt három órával a Jásdi Pincénél már csak három borász volt jelen a tizenötből, a többiek jelenlétéről csak hátrahagyott üres palackjaik tanúskodtak. Azt gondolnám, hogy az előzetes regisztrációk számából lehetett volna arra következtetni, hogy tételenként 6 palack nem lesz elég, mint ahogy azt is lehetett volna látni, hogy ennyi ember nem fog elférni, legalábbis normálisan kóstolni nem tud majd. A random buszjárat és a ruhatár hiánya már csak hab volt a tortán.
Nyolc körül ültem a Jásdi teraszon várva a buszra, figyeltem, ahogy a legszomjasabbak harmadjára is végignézik az összes palackot az utolsó kortyok után kutatva és azt gondoltam, hogy ez most nem az olaszrizling ünnepe. Sőt, ha valami méltatlan volt az ötletgazdák szándékhoz, hogy megmutassák milyen nagyszerű fajta is az olasz, akkor az pont ez a rendezvény volt.
Nem lesz könnyű dolguk jövőre, mert januárban csak a leglelkesebb borrajongók áldozzák idejüket és pénzüket egy csopaki kirándulásra, közülük pedig jópáran csalódtak szombaton.
Röviden arról a pár borról, amiből még jutott: Csetvei Kriszti borai igazán szép szerkezetűek, érdemes lenne követni őt a visszafogott alkohol tekintetében, nekem tegnap a fele hordós-fele tartályos móri Olló 2011 tetszett jobban. Pálffy Gyula 12-es dűlős olasza is ígéretes, a Sabar 12-es pedig nagy közönségkedvenc lehet nyáron. A Villa Tolnay 2007-ese csodaszép formát mutatott, kár, hogy kevés érett olasszal találkoztam, mert a másik 07-es, Gál Lajos Tagi olasza is komolyabb volt az átlagnál. Irónikus, hogy nálam a kóstoló legszebbje a Sandahl Magic Rain rajnaija lett, nagyon tetszett az érett aromák és a virgonc savak izgalmas kettőse, az árát leszámítva igazán kedves bor!
Az illusztráció ezúttal a Szt. Donát pincéből van, meglepő módon ekkora tömegben még lehetett kóstolni :)
update: wine underground barátom is elcsípett pár bort, hamarosan várható az ő véleménye is!
Ezek pedig az ígért jegyzetek wine underground füzetéből:
2HA Olaszrizling 2011
„Bárhol, bármikor” – ez jutott róla eszembe. Tartalmas rizling, szép szerkezettel, klasszik kesernyével a végén. Török Csaba tájékoztatása szerint fele spontán erjedt fahordóban, fele irányítottan acélban, majd a fahordóban találkoztak újra.
2HA Olaszrizling 2009
Férfias bor, a gyümölcsség itt már árnyalódik és az ásványos, gyógynövényes jegyek vannak túlsúlyban.
Sabar Olaszrizling 2012, hordóminta
Közép sárga szín zöld széllel, illatában citrom-ananász-vanília, lédús korty, kis krémesség. 6 gramm maradékcukor gömbölyíti.
Borbély Családi Pince Bácsi-dűlő 2011
Ez a Bácsi nekem kicsit dülöngélt a magas alkohol miatt. Anno a 2010-es testvére nagyon tetszett. Ha valaki a lesajnált 2010-es évjáratból szeretne meglepetés kóstolót szervezni a ’10-es Bácsit mindenképp tegye be a sorba.
Bakó Ambrus 2006
Komplex bor: érett, megállapodott, gömbölyű és zamat gazdag. Talán egy kis lendület, lüktetés hiányzott belőle.
Villa Tolnay 2007
Az általam kóstolt borok közül az este egyik legösszetettebb bora: szép palackérettség, komoly mélységek, ásványos-gyógyfüves világ. A termőhelyet szépen kifejező bor.
